Társadalmi szerkezet és rétegződés

Társadalmi szerkezet és rétegződés

Ø  Társadalmi szerkezet kategóriák

o   Mi alapján definiáljuk a társadalmi szerkezet kategóriáit?

o   háromdimenziós társadalomszerkezet-elmélet

~        Marx Weber

~        3 meghatározó dimenzió

è Gazdaság (termelőeszközhöz való viszony, munkaerőpiaci helyzet)

è Hatalom (nem mindig függ össze a tőketulajdonnal)

è Rend (megbecsültség)

o   P. Bourdieu

~        három féle tőke: pénztőke, kulturális tőke (műveltség), szociális tőke (társadalmi kapcsolatok)

~        a társadalmi hierarchia csúcsára való feljutáshoz mindhárom szükséges

~        a tőkék egymásba „konvertálhatóak” – átválthatók

Ø  Magyarország 1945-től

o   sztálini: „két osztály - egy réteg” elmélet

~        munkásosztály, termelőszövetkezeti parasztság, értelmiség

o   Ferge Zsuzsa: munkajelleg-csoportok (rétegmodell), 70’-es, 80’-as évek

1.      vezető értelmiség

2.      középszintű szellemi

3.      irodai

4.      szakmunkás

5.      betanított munkás

6.      segédmunkás

7.      mezőgazdasági fizikai

8.      nyugdíjas

o   Kolosi Tamás (1981.) : nem elsősorban a foglalkozás határozza meg az egyén társadalmi helyzetét à az életkörülmények, az életmód nagyobb számú dimenzióiban elfoglalt együttes hely

1.      fogyasztás

2.      kultúra, életmód

3.      érdekérvényesítés

4.      lakás

5.      anyagi színvonal

6.      munkamegosztás

…… 12 státuszcsoport (elit - deprivált)

Ø  Társadalmi mobilitás

o   Az a jelenség, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. (hagyományosan a foglalkozás alapján)

o   vertikális: fel-le

o   horizontális: foglalkozásváltás (de azonos szinten marad)

o   intergenerációs (nemzedékek közötti): szüleihez képest

o   intragenerációs (nemzedékeken belüli): foglalkozási életpálya alapján

o   házassági mobilitás: ezzel lép át másik társadalmi helyzetbe

o   zárt és nyitott társadalom

o   Annál nyitottabb egy társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegből származók mobilitási esélyei, arányszámai között.

o   Elméletek: Mitől függ a társadalmi mobilitás?

~   gazdasági – társadalmi - politikai rendszer jellegéből adódik à mennyire zárt „csoportok”

~   struktúra à társadalmi-foglalkozási struktúra; demográfiai robbanások

~   „amerikai álom” (XX.sz. közepéig) à felfelé irányuló mobilitás esélyei nagyobbak, mint Európában

Ø  Társadalmi mobilitás Magyarországon

o   nemzedékek közti mobilitás (szülőkhöz viszonyítva)

~   rendszerváltás után a mobilitás volumene nem változott

~   a vezető réteg kicserélődése kevésbé jellemző

~   inkább szerkezeti tényezők okozta mobilitás à strukturális (cirkuláris)

~   1945. után a magyar társadalom nyitottabbá vált, de nem szűnt meg a társadalmi származás életpályára gyakorolt hatása

Ø  Kiemelt demográfiai csoportok

o   nem és életkor alapján elkülönített csoportok (korábban kevés figyelem)

o   nők helyzete – feminista mozgalmak

o   idős emberek helyzete – halandósági viszonyok javulása, születésszám csökkenése

o   fiatalok, gyermekek szociológiája

o   Elméletek:

~   a nemek közötti különbségek okai (biológiai vs. szociológiai természetű)

~   funkcionalista iskola à a különbség a nemek közötti munkamegosztásból fakad, mely előnyös a társadalom számára

~   konfliktuselmélet à a nők elnyomásából gyökerezik

~   Az emberi életciklus szakaszai:

1.      csecsemőkor (0-1 év)

2.      gyermekkor (1-12 év)

3.      serdülőkor (14-16 év)

4.      ifjúkor (kereső munkavállalás, családalapításig)

5.      felnőttkor (nyugdíjkorhatárig)

6.      időskor

o   Magyarország: nők

~   a nők és a férfiak helyzetének különbségei a foglalkoztatási arányszámokban, az ágazatok közötti megosztásban

~   eltérő iskolai pályafutás

~   nők átlagkeresete alacsonyabb a férfiakénál

~   időmérleg vizsgálatok (tevékenységgel töltött átlagos napi idő, perc) à társadalmilag kötött tevékenységek túlsúlya – kevés szabadon választott tevékenység

~   nők halandósága kedvezőbb a férfiakénál

o   Magyarország: idősek

~   arányuk növekvőben van (64 év felett)

~   100 fiatalra (15 év alatt) jutó idős 1980-ban 74,9%, 2009-ben 115,6%

~   elöregedő társadalom (nyugdíjrendszer?)

~   a nyugdíjas háztartások egy főre jutó jövedelme közeledett az országos átlaghoz (részmunkaidő, második gazdaság)

~   elmagányosodás problémája

~   egészségügyi, lelki problémák

o   Magyarország: fiatalok

~   ifjúságkutatás (1978-tól jelentkező gazdasági nehézségek hatottak)

~   iskolai végzettség emelkedésének stagnálása (felsőfokú és középiskolai oktatásban – korlátozások)

~   a fiatal keresők foglalkoztatási összetétele is kedvezőbb képet mutat

~   a fiatal pályakezdők életpályáját negatívan befolyásolja a munkanélküliség

~   súlyos probléma a lakáshoz jutás