Az életmód
Ø életmód:
a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere
Ø életstílus
(életmód egy része): adott társadalmi körülmények között viszonylag szabadon
megválasztott tevékenység
Ø Elméletek
o
Marx Weber (3 dimenzió – jövedelem, hatalom,
megbecsülés – presztízs - életmód)
o
az életmód és a társadalmi szerkezetben
elfoglalt hely közötti összefüggés
o
Bourdieu a hagyományos társadalmi osztályok
mellett, életmód alapján definiált osztályok
o
pl. uralkodó osztály – tőkések, értelmiségiek
Ø Magyarország
a rendszerváltás előtt
o
sok hasonlóság a többi fejlett társadalommal
o
társadalmi, gazdasági viszonyokkal összefüggő
sajátosságok
o
sok időt töltünk társadalmilag kötött
tevékenységekkel (főfoglalkozású munka, jövedelemkiegészítő tevékenységek,
háztartás, építés – javítás)
o
1978 óta bekövetkezett reálbércsökkenés
kompenzálása (mezőgazdasági kistermelés)
o
szabadon beosztható idő rövid
o
televízió „előretörése” (1980-ban napi 111 perc)
o
szabadidő „elszegényedése”
Ø Magyarország
a rendszerváltás után
o
főfoglalkozással töltött munkaidő csökkent
o
munkanélküliség megjelenik
o
mezőgazdaság jövedelemkiegészítő szerepe
csökkent
o
megnőtt a szabadon végzett tevékenységre
fordított idő
o
férfi – nő közti erős eltérések (nők kötött
tevékenysége hosszabb)
o
társadalmi rétegek közti eltérések folyamatos
változása
Ø Kultúra,
értékek, normák
o
a szociológia központi fogalma
o
kultúra: anyagi, kognitív és normatív elemekből
áll
o
szubkultúra: a társadalom többségének
kultúrájától eltérő kultúra együttélése à multikulturális
társadalom
o
a kultúra fontos elemei a normák és az értékek à
irányt mutatnak, segítenek eligazodni a társadalomban
Ø A
norma értelmezése
o
előírja és elvárja a bizonyos helyzetekben való
viselkedést
o
igazodási alapot nyújt
o
a norma mindig valamiféle értéken alapul
Ø A
norma funkciói
o
segíti az emberi interakciókat
o
konform viselkedés: csoportnormákhoz való
igazodás
~
elengedhetetlen feltétele a közösségi életnek
~
személyes konformitás: saját belátás alapján
elfogadott
~
nyilvános konformitás: nincs más választás pl.
kirekesztettségtől való félelem
Ø A
norma jellemzői
o
minél komplexebb egy társadalom, annál kevésbé
egyöntetűbb normák vezérelnek
o
nem csupán helyes – helytelen létezik
o
viszonylagosság
o
társadalmanként eltérőek, korszakonként
változnak
o
adott társadalmon, sőt adott csoporton belül is
differenciál
o
döntő ok: multikulturalizmus
o
idősíkon tekintve: a normák gyakran hosszú
élettartalmúak, merevek
Ø A
normák felosztása
o
szokásnorma à illemszabályok,
divatszabályok
o
erkölcsi norma à pl. vallási előírások
o
jogi norma à törvények
o
betartásuk és szankcióválásuk is rendkívül
különböző
o
az emberi kultúra fontos elemét adják (anyagi,
kognitív, normatív elemek)
Ø Deviancia:
o
„Deviáns magatartásnak nevezzük az ön- és/vagy
közveszélyesnek tartott, a többségi társadalom által elítélt és intézményes
reakciót kiváltó, mindenkori társadalmi normáktól eltérő viselkedést.” (Rosta,
2007., 37.o.)
o
klasszikus devianciák (szexuális, vallásos,
jogi, egészségügyi …)
Ø Jólét:
anyagi javakkal való ellátottság
Ø Jóllét:
nem anyagi jellegű, szellemi javak, boldogság
